Épülettechnika
A háztechnika, műszaki épületszerelvények vagy épülettechnika – mind műszaki berendezéseket és felszereléseket jelölnek, melyek az épület szerves részét képezik, ahhoz funkcionálisan hozzárendelhetőek, és amelyek az építmény működtetéséhez szükségesek.
Friss levegő bevezetés
A nagy túlnyomással vagy vákuummal, illetve az erősen szennyezett vagy nagyfokú portartalmú levegővel rendelkező csarnokokban az infravörös fűtések a terem levegőjétől függetlenül is kivitelezhetőek. Az égéshez szükséges levegő ebben az esetben kintről kerül beszívásra, méghozzá a többlépcsős tető- illetve falátvezetésen keresztül vagy pedig teljesen elkülönítve.
Füstgázelvezetés
Egy zárt füstgázelvezető rendszer infravörös fűtéseknél illetve sötétsugárzóknál, melyen keresztül a füstgáz elvezethető. Általában több sugárzó füstgázát gyűjtik össze, hogy egy csatornában vezessék ki az épületből.
Gyűjtő füstgázelvezető berendezés
Füstgázretesz
Füstgázszabályozó súber
Füstgázszabályozó súber
A szabályozósapka egy mechanikus készülék valamilyen volumenáramlás, legtöbbször füstgázáramlás, szabályozására.
Füstgázveszteség
A füstgázveszteség alatt olyan hőenergia értendő, mely a füstgázon keresztül a fűtőberendezésből való távozást követően kihasználatlanul a környezetben elveszik.
Fűtési teljesítmény
A hőigény az a fűtési teljesítmény, amely egy adott épület vagy helyiség állandó hőmérsékletének biztosításához szükséges. Az érték az épülethasználat, a szigetelés és az épület nagysága alapján matematikailag kiszámítható.
Fűtési terület / zóna
A fűtési területek épületek illetve csarnokok olyan meghatározott területei, amelyek különböző fűtési igényekkel bírnak.
Fűtéstechnika
A fűtéstechnika fogalom összefoglalja azon műszaki berendezéseket, amelyek a helyiségek illetve objektumok felmelegítése érdekében bevethetőek.
Fűtőérték (Hi)
A fűtőérték az a hőmennyiség, amely egy tüzelőanyag egy mennyiségi egységének teljes elégetése során az összetevők - és termékhőmérséklet azonossága mellett (a hivatkozási hőmérséklet általában 25°C) felszabadul, amennyiben az égés közben keletkező víz gázformában kerül felvételre. Ezért ez a víz párolgási hőjének megfelelő aránnyal kisebb az égési értéknél.
Gázsugárzók
A gázsugárzó egy gázzal működő infravörös fűtés, mely lehet mind világos sugárzó mind pedig sötétsugárzó.
Gyűjtő füstgázelvezetés
Az egyedi füstgázelvezetéssel ellentétben az infravörös fűtések illetve a sötétsugárzók füstgázoldalon kerülnek egymással összekötésre. A gyűjtő füstgázelvezetés több infravörös sugárzó esetében is lehetséges, így csak egy tető- illetve falátvezetésre van szükség. Összesen akár 20 készülék is egyesíthető ilyen módon. Egy gyűjtő füstgázventilátor gondoskodik a nyomásról a teljes rendszerben.
Hő
A hő egy fizikai állandó, mely alatt a szállított hőenergia értendő.
Hőenergia
A hőenergia az az energia, amely egy anyag atomjainak és molekuláinak alárendelt mozgásában kerül eltárolásra.
Hősugárzás
A hősugárzás egy olyan elektromágneses sugárzás, melyet minden test saját hőmérséklete függvényében kibocsát.
Hősugárzók
Infravörös fűtés
Hővezetés
Hő szállítása egy testen vagy folyadékon belül a hőmérsékleti különbségen alapuló diffúzió által.
Infravörös
Az infravörös, rövidítése IR, amelyet korábban ultravörösnek is neveztek, az elektromágneses spektrum azon láthatatlan részét jelöli, mely a látható fény hosszú hullámú részérhez (vörös) csatlakozik, és a 800 nm – 1 mm közötti λ hullámhosszokat öleli át. Az infravörös sugarak a szilárd vagy folyékony tárgyak elérésekor közvetlenül azokon fejtik ki melegítő hatásukat.
Infravörös sugarak
Az infravörös sugarak a látható tartományon felüli fényforrások. A hősugárzás leginkább a napfénnyel hasonlítható össze.
Elektromágneses sugarak
Infravörös sugárzás
Elektromágneses sugárzás
Az infravörös sugárzás hatékonysági foka
Az infravörös sugárzás hatékonysági foka egy mennyiségi feltétel az ésszerű energia-kihasználás érdekében az infravörös sugárzóknál. A leadott sugárzási teljesítmény és a bemenő hőterhelés arányát adja meg, és így a hasznosítható energia arányát határozza meg a tartózkodási tartományban.
A Kübler cég az infravörös hányadot és ezzel a sugárzás hatékonysági fokát a modern fűtési technikák mérvadó megítélési feltételeként vita tárgyává tette. Az infravörös fűtések hatékonysági fokának mérésére szolgáló rendszer nemzetközi jelentőséget is kapott: ez a RayLab – az infravörös ipari fűtések (sötét- /világossugárzók) sugárzási hatékonysági fokának mérésére szolgáló teljesen automatikus rendszer. A Kübler cég által kifejlesztett RayLab rendszer B módszerként került az európai szabványokba, és továbbra is a legmegbízhatóbb módszer a mérések új 416-2 és 419-2 EN szabványok szerinti mérések végrehajtására. A rendszer a sugárzási hatékonyság alapján történő értékelésével rendkívüli megtakarítási potenciálok fedezhetőek fel az energiafelhasználás területén illetve a CO2 kibocsátás csökkentés területén is.
Infravörös-sugárzók
Olyan fűtési rendszerek, amelyek infravörös-sugárzást hoznak létre és ezáltal hőforrásként használhatóak. Ezen rendszerek igen alacsony hőveszteséggel tűnnek ki. További előnyök többek között az akár 54 %-s energia- és költségmegtakarítás a hagyományos rendszerekhez képest, a kellemes helyiségklíma (a nap természetes melegítő hatásához hasonlóan), az alacsony befektetési költségek, a rövid amortizációs idő, az egyenletes hőeloszlás még a rosszul hőszigetelt csarnokokban is, a rövid felfűtési idők, valamint a por- és huzatmentes fűtési elv. Kiváltképpen alkalmas nagy helyiségekhez és felületekhez, mivel előnye, hogy közvetlenül az objektumokat melegíti fel, nem pedig azt a levegőt, mely magas helyiségekben felfelé száll. Az alulról felfelé fűtés ezáltal szükségtelen.
Infravörös-sugárzók
Hősugárzók
Sugárzó fűtések
Ipari fűtések
Iparcsarnok fűtések
Iparcsarnok fűtés
Speciálisan az ipari épületekben és csarnokokban való alkalmazáshoz kifejlesztett fűtőrendszerek. Nagyfokú üzembiztonságuk valamint rövid amortizációs idejük miatt elsősorban a sötétsugárzók alkalmasak az ipari csarnokokban és raktárépületekben való bevetésre.
Istállófűtés
Olyan fűtőrendszerek, amelyek kifejezetten az istállókban állattenyésztés céljára kerültek kifejlesztésre. Kiváltképpen az infravörös illetve a sötétsugárzók bizonyultak alkalmasnak erre a feladatra, mivel nem idézik elő a por felkavarodását, és ezáltal kellemes környezetet biztosítanak a fiatal állatok felnevelésére.
Agrarnox®
Karbantartás
Azon intézkedések és eljárások sora, amely a műszaki berendezések és rendszerek karbantartásához szükséges. A rendszeres (azaz évi egyszeri) karbantartási intézkedések előnyei a berendezés hideg évszakokban való biztonságos rendelkezésreállása, az egyenletes gazdaságosság, az áttekinthető fix árak a zavarok esetén fellépő kalkulálhatatlanul magas költségekkel szemben, a megnövekedett életciklus valamint az így szavatolt garanciaidő.
Karbantartási szerződés
A karbantartási szerződés lényege, hogy az áru gyártója az áru vevőjével szemben köteles bizonyos rendszerességgel az áru ellenőrzésére, illetve szükség esetén annak javítására. A Kübler cég egy sor karbantartási modellt kínál kedvező árakon és igényekre szabva.
Egyébként idegen készülékekre is. Összességében véve a fűtőrendszerek rendszeres karbantartása nem költségtényezőt, hanem inkább gazdaságossági tényezőt jelent, mely már ugyanazon fűtési ciklusban meg is térül.
Konvekció
A konvekció alatt a levegő felmelegedését kell érteni forró felületeken. Ez a magas helyiségekben egy nem kívánatos jelenség, mivel a meleg levegő felfelé száll, és hőpárnaként kihasználatlanul reked meg a csarnok mennyezete alatt.
Konvekciós veszteség
A konvekciós veszteség az a levegő, mely pl. a fűtési rendszerek forró csöveinél felmelegszik, majd felfelé száll és így az emberek tartózkodási tartományában nem érezhető. Konvekció
Közvetlen hő
A közvetlen hő azt jelenti, hogy az infravörös sugárzás illetve az elektromágneses sugárzás a szilárd vagy folyékony halmazállapotú testekre érve a hőt közvetlenül a testeken fejti ki. Ezzel ellentétben a közvetett hő azt jelenti, hogy a tárgyakat a meleg hő melegíti fel.
Másodlagos energia
A másodlagos energia az elsődleges energia úgynevezett hasznos energiahordozókká való átalakítása után megmaradó energiaforma, amely elsősorban elektromos vagy hőenergia formájában adott.
Meleglevegős-fűtés
Olyan fűtőrendszerek, amelyek a meleg levegőt egy fúvóberendezésen keresztül irányítják a helyiségbe, és így melegítik azt fel. Az ilyen konvektív rendszerek hátránya, hogy a meleg levegő felfelé száll. Különösképpen magas helyiségekben gond ez, ahol a meleg levegő egy úgynevezett hőtakarót képez a mennyezet alatt. A következmények pedig a nagyfokú energiaveszteség illetve a tartózkodási tartományban nem észlelhető meleg.
Melegvizes sugárzó fűtőtest
A mennyezeti sugárzófűtés vagy melegvizes sugárzó fűtőtest az infravörös fűtés egy fajtája, amelynél a forró vizet arra használják, hogy a fémlemezre hegesztett csövek felületét magas hőmérsékletre hevítsék, és így hozzák létre a hő kisugárzását. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerkezet felhevül. Az ilyen jellegű fűtőrendszerek hátránya a gázsugárzókhoz képesti alacsonyabb felületi hőmérséklet. Az egyenletes hőeloszlás érdekében ezért nagy fűtési felületre van szükség.
Melegvíz fűtés
Egy fűtési rendszer, melyben a hőszállítás médiumaként forró víz kerül alkalmazásra. Legtöbbször konvektív rendszerek vagy mennyezeti fűtőtestek, melyek egy központi fűtőteremmel rendelkeznek, ahol a fűtőtestek forró vízzel való ellátása történik.
Mezőgazdasági fűtés
Agrarnox®.
Mezőgazdasági sugárzó
Agrarnox®.
Nemesacél perdítőelem
A nemesacélból készült perdítőelem az infravörös sugárzók illetve a sötétsugárzók sugárzócsöveiben lévő olyan komponens, mely megnöveli a füstgázok hőjének a cső felületére történő átvitelét.
Optima
A Kübler GmbH nagyteljesítményű rendszere (infravörös fűtés illetve sötétsugárzók elve). 1996-ban „Az év ipari fűtése“ nemzetközi díjjal jutalmazta; azóta is úttörő a legjobb hatékonysági fok meghatározásában, valamint az első olyan csarnokfűtés, amely külalaki igényeknek is képes megfelelni. Az Optima családnál megvalósult: a konvekciós veszteség csökkentése, a hőátvitel és a csőhőmérsékletek maximalizálása, valamint a hatékonysági fok további optimalizálása a munkahelyeken érezhető több közvetlen hő illetve az alacsonyabb energiaigény érdekében. Így a hagyományos rendszerekhez képest több mint 50 %-s energia-megtakarítás lép fel.
Padlófűtés
A padlófűtés a felületfűtések csoportjába tartozik. A padló alatt lefektetett csöveket egy fűtési médiummal, például forró vízzel töltik meg, amelyek aztán a hőt alulról adják le a kívánt területen.
R.O.S.S.Y®
A R.O.S.S.Y® a Kübler cég erőforrásokat optimalizáló csarnokfűtő vezérlő rendszere.
Az intelligens és öntanuló rendszer optimalizálja az éjszakai csökkenést követően a bekapcsolási időket valamint az energiafelhasználást is, és így mérföldkövet képez a kezelési kényelem és funkcionalitás területén. Teljesítménye és a csarnokfűtések gazdaságos működtetéséhez való mérhető hozzájárulása alapján a R.O.S.S.Y® 2004-ben megkapta a németországi Szövetségi Gazdasági Minisztérium innovációs díját.
Rozsdavédelem
A sötétsugárzók illetve infravörös fűtések alkalmazására a rozsda raktárelemeken való képződésének elkerülése érdekében az következők miatt valósul meg:
1.) a levegő relatív páratartalmának csökkentése valamint
2.) a raktárelemek környezeti hőnél magasabb felületi hőmérsékletre való felmelegítése. A kondenzáció és az így keletkező rozsdásodás csak olyan raktárelemeken kezdődhet meg, amelyek felületi hőmérséklete alacsonyabb a környezeti levegő hőmérsékleténél.
Segédenergia
Másodlagos energia
Sötétsugárzók
A sötétsugárzók olyan – legtöbbször U formájú – csövek, amelyeken keresztül az akár 800 °C hőmérsékletű füstgázok elvezetésre kerülnek. A cső végén elhelyezett égő égeti el a földgázt, majd egy, a cső másik végén lévő szívóventilátor hozza létre a füstgáz szállításához szükséges vákuumot. A teljes csőrendszeren elhelyezkedő reflektor irányítja a csövek felfelé sugárzó hőjét a fűtendő területre. Az acélcsövek U formájú kiképzésének köszönhetően a 250 – 500 °C-s átlagos felületi hőmérséklet a teljes hosszon keresztül egyenletesen tartható. A „sötétsugárzó“ név magában véve műszakilag már elavult, mivel régebben a nem izzó fűtési felületet jelölte a sugárzókkal ellentétben. Ma már a sötétsugárzók nagyteljesítményű változatainál is lehet izzó csöveket látni. A világossugárzók és sötétsugárzók közötti alapvető különbség az, hogy a sötétsugárzók zárt égetést valósítanak meg, amely a füstgázok ellenőrzött elvezetését teszi lehetővé.
Sugárzó fűtés
Egy decentralizált fűtés, amely hője infravörös sugárzás formában kerül átvitelre. Ezen típusú fűtés a csarnokfűtések költségtakarékos és környezetkímélő tulajdonságai miatt igen elterjedt.
Sugárzó fűtés
Infravörös fűtés
Sötétsugárzók
Szívott égő
A szívott égő esetében az égőben lévő vákuumról a csőrendszer végén elhelyezkedő ventilátor gondoskodik.
Vezérlő rendszer
A modern vezérlő rendszerek lehetővé teszik az egyes fűtési zónák elkülönített hőmérsékleti beállításait, így például a nappali és éjszaki, ünnep- és szabadnapi hőmérsékletek megadását. R.O.S.S.Y.®
Világossugárzók
A világossugárzók az infravörös-sugárzók egy változata. Az infravörös sugarak egy gáz-levegő keverék látható elégetésével jönnek létre. Az égés közben a kerámialapok világosan felizzanak. Az infravörös rendszerek hátránya, hogy a füstgázok nem egy zárt rendszerben kerülnek elvezetésre, hanem közvetlenül a helyiség levegőjével keverednek. A sugárzó fűtéseken belül megkülönböztethetjük a világossugárzókat nyílt égetéssel valamint a sötétsugárzókat zárt égetéssel.
